A könyvvezetés infogarfik

A kereskedelmi Törvénykönyv 238. § szerint „minden kereskedő köteles, a kereskedelmi ügyleteit és a vagyoni helyzetét láthatóvá tenni”.  Erre szolgál a könyvvitel, mely az év során létrejött összes gazdasági műveletet kimutatja. Mind belső és külső célokra is szolgál továbbá a társaság mérete szerint különböző terjedelmű lehet.

Ki köteles könyvvezetésre

Alapvetően minden olyan jogi vagy természetes személy köteles a könyvvezetésre, aki vállalkozói tevékenységet folytat. A vállalkozás összképe dönti el, hogy a kereskedelmi jelleg fennáll-e. Természetesen a kisvállalkozások és szabadúszók számára van könnyítés.

Számviteli kötelezettség 

Németországban könyvvezetésre kötelezettek a következő cégek:

  • minden tőketársaság (Rt, Kft stb.)
  • mezőgazdálkodók és erdészek több, mint 600.000 Euró éves forgalommal; több, mint 60.000 Euró nyereséggel vagy 25.000 Euró értéket meghaladó mezőgazdasági-, erdőgazdasági hasznos területtel

Nettó jövedelem módszer  (EÜR)

Szabadúszóknak (klasszikus értelemben vett orvosok, ügyvédek, építészek stb.) és vállalkozóknak, akik nem érik el a fent nevezett értékhatárokat, lehetőségük van a nettó jövedelem módszer alkalmazására. Ebben az esetben a nyereség és veszteség kimutatása során az üzemi bevételek és kiadások vannak összevetve.

A mindenkori pénzáramlás időpontja mérvadó, amiért ez a módszer az úgy nevezett beáramlás- és kiáramlás elvére épül. Megemlítendő, hogy a kisvállalkozók kevesebb, mint 17.500 Euró éves bevétellel lemondhatnak a nettó jövedelem módszerről és a formához nem kötött nyereség-kimutatáshoz visszanyúlhatnak.

Kettős könyvvezetés
A kettős könyvvezetés azok számára, akik nem tudják alkalmazni az EÜR módszert, egy lényegében komplexebb eljárás. Ebben az esetben valamennyi gazdasági művelet két számlán kerül rögzítésre. Az egyik számla a Tartozik, a másik pedig a Követel oldal. Itt az úgy nevezett „Rendes könyvvezetés alapelveit” kell szem előtt tartani, miszerint  a könyvvezetésnek „helyesnek”, „teljesnek”, „rendezettnek” és „érthetőnek” kell lennie.

Így minden gazdasági művelet kap egy folyószámot és a következő információkat kell tartalmaznia:

  • dátum
  • összeg
  • közvetlen utalás a hozzátartozó bizonylatra
  • nyilatkozatok

A kettős könyvvezetés ismeri az úgy nevezett állományi és eredmény számlákat. Az állományi számla nincs befolyással a vállalat eredményének kimutatására, hanem a vagyoni (Eszköz vagy Aktíva) illetve a tőkehelyzetet (Forrás vagy Passzíva) ábrázolja. Az aktív állományi számlákhoz tartoznak például a gépek vagy készletek, a passzív állományi számlákhoz pedig a hitelek vagy a még ki nem egyenlített szállításokból adódó kötelezettségek. Az eredményszámlák befolyásolják a nyereséget illetve veszteséget, ennek megfelelően megkülönböztetjük a ráfordítás és bevétel számlát. Az elsőhöz tartozik például az anyagi- vagy személyi ráfordítás, csökkenti a nyereséget, míg a másik növeli, ilyen például a forgalmi árbevétel.

Könyvvezetés feladata

Mint ahogy az előzőekből kitűnik, a könyvvezetés egyik fő célja az eredmény kimutatása, mely a mérleggel együtt az évzárás elkészítésével kerül kiszámításra. A mérleg a vagyon és tőke kimutatása határnapra vonatkozóan.

Belső célok
A gazdasági műveletek rögzítése a vállalkozás belső céljait szolgálja. Gondoljunk itt az önköltség kiszámítására, eladási árak kalkulációjára vagy üzemgazdasági jelzőszámok kiszámítására, melyhez a vállalati stratégia igazodik.

Adókimutatás
A könyvvezetés különösen a mérlegkészítés adja az adótartozás kiszámításának alapját.