new-piktochart_22195704_8ba118593acf28def12004e276691b1d83cd6fceKülföldi munkavállalók Németországba történő kiküldetése munkavégzés céljából, ugyan olyan magától értetődő az Európai Unióban, mint a német munkavállalók munkavégzése az unió területén. Az egészségbiztosítási és adójogi aspektusokat szeretnénk összefoglalóan bemutatni, melyeket a munkavállaló kiküldetésekor a kiküldetési törvény szerint figyelembe kell venni.

A munkavállalók kiküldetése

Minden olyan esetet, amikor egy munkavállalót munkáltatója határon átnyúlóan külföldre kiküldi, hogy munkavállaló ott dolgozzon (tehát külföldről Németországba és fordítva Németországból külföldre) kiküldetésnek hívunk. A külföldről Németországba történő kiküldetést „a határon átnyúló munkavégzésre kiküldött és rendszeresen belföldön foglalkoztatott munkavállalók munkafeltételeiről szóló törvény” röviden a „Munkavállalók kiküldetéséről szóló törvény” (AEntG) szabályozza. A kiküldetéséről szóló törvény célja elsősorban a „megfelelő legcsekélyebb munkafeltételek megteremtése és végrehajtása a határon átnyúló munkavégzés céljából kiküldött és rendszeresen belföldön foglalkoztatott munkavállalók részére”. Ezzel elsősorban a bérdömpinget és a szociális színvonal csökkenését kell megakadályozni.
A német jog alkalmazhatósága a Munkavállalók kiküldetéséről szóló törvény szerint
Általában a Munkavállalók kiküldetéséről szóló törvény határozza meg az általános munkafeltételeket (AEntG 3.§) és bizonyos ágazatokban a tarifaszerződés feltételeit is (AEntG 4.§ 1. fejezet) a Németországba kiküldött munkavállalók számára. Ezekben az esetekben mindig a német jog érvényes, nem pedig azon állam joga, ahonnét a munkavállalót kiküldték illetve ahol munkaadója székhelye található.

Általános munkafeltételek

A Munkavállalók kiküldetéséről szóló törvény 3.§ szerint az általános munkafeltételekhez tartozik többek között a minimális díjazás (beleértve a túlóra díjakat), a legkevesebb fizetett éves szabadság és a legmagasabb munkaidő illetve a legkevesebb munkaszüneti idő. Ezek a rendelkezések érvényesek a Németországba kiküldött összes munkavállalóra.

Tarifa szerződés szerinti munkafeltételek

A tarifa szerződés szerinti munkafeltételek Munkavállalók kiküldetéséről szóló törvény 4.§ 1. fejezet értelmében akkor alkalmazandóak egy a külföldi illetékességű munkáltató és egy a Németországba kiküldött munkavállaló munkaviszonyára, ha egy az országra kiterjedő tarifaszerződésről van szó, mely általánosan kötelező érvényű vagy ha a Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium törvényerejű rendelete a 7. § vagy 7.a.§ szerint rendelkezésre áll.
Érintett ágazatok

Ezen tarifaszerződések rendeletei csak bizonyos ágazatok meghatározott tarifaszerződéseire érvényesek. Az érintett ágazatok az Munkavállalók kiküldetéséről szóló törvény 4.§ 1. fejezetében találhatóak. Különösen a szolgáltatási tevékenységekről van szó, többek között az építőipari fő-, és építőipari mellékfoglalkozásokról, az épülettisztításról, postai szolgáltatásról és biztonsági szolgáltatásokról. A 4.§ 2. fejezet szerint további ágazatok tarifaszerződései is alkalmazhatóak a kiküldött munkavállalókra, amennyiben közérdek, különösen a „bérköltség kiszorítási verseny” megakadályozása.

A munkavállalók kiküldetéséről szóló törvény ezen rendelkezései ellenére a kiküldött munkavállalókra néhány rendkívüli dolog is vonatkozik, elsősorban a társadalombiztosítás és adók.

Hol biztosítottak a kiküldetésben lévő munkavállalók?
Egy EU tagállamból vagy az Európai Gazdasági Térségből (EWR) kiküldetésben lévő munkavállaló az Európai Unió 2010. május 1-i 883/2004/EK rendelete szerint a kiküldetés időtartama alatt munkanélküli-, nyugdíj-, egészség-, beteg- és balesetbiztosítással rendelkezik a saját államában, addig amíg a kiküldetés nem több, mint 2 év (EU állampolgárok esetében) illetve 1 év (EGT-tagállami polgárok esetében, mely nem EU-tag).

Lehetőség van ezen időtartam meghosszabbítására.

 

A kiküldött munkavállalónak a biztosítási kötelezettség fennmaradó érvényességét a saját államban a kiküldetési igazolással (az úgy nevezett A1-es formanyomtatvánnyal) kell igazolnia. Az Európai Betegbiztosítási Kártya feljogosít Németországban is szolgáltatások igénybevételére. A kiküldött munkavállalónak mindkét igazolást magánál kell tartania.
Jövedelemadó fizetési kötelezettség Németországban vagy a saját országban?

Amennyiben munkavállaló a kiküldetési ideje alatt megtartja a saját államban a lakhelyét, alapvetően ott keletkezik számára jövedelemadó fizetési kötelezettség. Amennyiben Németországban rendelkezik lakhellyel vagy tartózkodási hellyel, úgy Németországban kell jövedelemadót fizetnie.

Más van érvényben akkor, ha Németország a kiküldött munkavállaló országával a kettős adóztatás elkerülésére egyezményt kötött. A kettős adóztatást elkerülő egyezmény a jövedelemadózást rendszerint ahhoz az államhoz rendeli hozzá, ahol a kiküldött munkavállaló tevékenységet végez (tehát ebben az esetben Németországban). Az ott megadóztatott jövedelem a saját államban mentesül a jövedelemadó fizetés alól.
Ennek feltétele, hogy a kiküldött munkavállaló legalább 183 napot tartózkodjon Németországban a naptári évben. Amennyiben a tartózkodás rövidebb ideig tart, úgy a saját országában köteles jövedelemadót fizetni.

Németország a legtöbb állammal kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerülésére, így az EU és EGT összes tagállamával.